IDÉZETEK AZ ELSŐ RÉSZBŐL
„Nicky kuncogva jegyezte meg:
– Micsoda átkelés volt! Rosszabb volt, mint megülni egy bolhás macskát!”
„Aki átlép ennek az épületnek a küszöbén, és elhatározza, hogy a tudás és a bölcsesség megszerzésének rögös útjára lép, mindig előre tekintsen! Soha meg ne hátráljon!
„A bundájával játszik ám az, aki ott ólálkodik, ahol nem kell.”
„– A szárnyas sárkány farkára!”
IDÉZETEK A MÁSODIK RÉSZBŐL
„– Mikor érünk oda? Messze vagyunk még?
Billy barátságosan rájuk mosolygott:
– Nyugalom, lányok! Csak 400 kilométer… körülbelül…”
„Nicky még egyszer átölelte; élvezte a meleg, szeretetteljes ölelést, mely kiskorában oly sokszor nyújtott vigaszt számára. Az őslakosok nyelven a „Naya” azt jelenti, „dada”. Az ő Nayája látta őt felnőni, mindig mellette volt, és mindenben segítette.”
„- Ezer erszényes és kenguru!”
„– Ön az, aki kificamította a bokáját?
– Igen – válaszolta Mortimer.
– És akinek lángol a füle, és dagadt az ujja, és sajog a feje?
– Igen.
– És jól sejtem, hogy alaposan meg is fázott?
– Igen, igen, igen!”
„Pamela hirtelen összerezzent: a kis őslakosok hatalmas óriáspókokkal játszottak.”
„A kisgyerekek integettek nekik:
– Sziasztok, vicces orrú és tréfás hajú idegenek!”
„– Emlékszel? - Minden egér egyért... egy egér mindenkiért!”
„– Luisa? – kérdeztek vissza a lányok meglepetten
Az idős asszony felkacagott.
– Tudjátok, a szüleim imádták a furcsa neveket!”
„Bopa ezt suttogja:
– Mi nem tulajdonosai vagyunk a földnek. A föld a mi anyánk, a föld ad élelmet nekünk, a föld a lelkünk és tudatunk.”
„Napa hozzáteszi:
– Számunkra nem léteznek határok és kerítések. Mi vagyunk a föld, és a föld a mi részünk.”
„Luisa:
– Az ősök áutaztak a földön, és utazásuk során hegyeket, fákat, forrásokat, dűnéket, madarakat, állatokat és más élőlényeket alkottak. Miután elfáradtak a nagy utazástól, az ősök elaludtak és sziklákká meg fákká változtak. Ezek lettek a szent helyek.”
IDÉZETEK A HARMADIK RÉSZBŐL
„Csapdába estünk! – kiáltotta Paulina kétségbeesetten.”
„Úgy vélem, Maria kiérdemelte a Tea Angyalai címet!”
„A szakállas láma mindenit! – dohogott a professzor.”
„Papa!”
„Valóban a tudás a legnagyobb kincs!”
IDÉZETEK A NEGYEDIK RÉSZBŐL
„A barátság a legértékesebb kincs, mert képes összehozni a világ különböző részén élő embereket.”
„Az ikrek, Wei és Mei pedig papírból készítették el kollekciójukat.
– Jópofa – állapította meg Nicky.
– Hm, igen, de papírból van… Mi van, ha esik az eső?”
„Vagy ne legyen a nevünk Te Angyalai!”
„Ki mondta, hogy nálam minden csak rózsaszín lehet?”
IDÉZETEK AZ ÖTÖDIK RÉSZBŐL
"Arcpirulás, majd hirtelen bekövetkező sápadtság, egyenletlen szívverés... Hát ez bizony súlyos Van Kraken-kór, drágám!"
"Ahol két mancs nem elég, négy talán mindent megoldhat."
"-Mi van benne? - kérdezte Colette kíváncsian
-Valami, ami mindig emlékeztetni fog minket erre az utazásra... és legfőképpen a barátságunkra"
"Minden angyal egyért... egy mindenkiért"
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
